A hét kistermelője: Kiss Lajosné

    Körülötte majdnem minden savanyú. Ő maga a legkevésbé sem az. Ismerjék meg Kiss Lajosnét, aki ugyancsak állandó résztvevője a Helyi Termékek Vásárának. Viszont nem csak a savanyúság a védjegye, hanem a gyümölcslé, a szörp is. Szigorúan házi készítésű mindahány.

    Családi örökség az, amit hónapról hónapra a Helyi Termékek Vására vendégeinek elhoz?

    Egészen biztos, hogy családi örökség. A szüleimtől, elsősorban Édesanyámtól tanultam ezek elkészítését. Viszont az otthonról hozott ismeretek mellett konzervipari végzettségem is van. Szeretetből csinálom azt, amit csinálok, de érdekel is, hogy mit, hogyan rakok el. Igyekszünk mindent tartósítószer nélkül csinálni. Ez engem a legkevésbé sem fáraszt, imádom csinálni.

    Jól bevált, több évtizedes receptek alapján dolgozik?

    Részben. Szoktam kísérletezni is. Mindig, folyamatosan vannak új termékeink, különlegességeink. Újabb és újabb receptek. Olyanok, amiket saját magam találok ki, saját magam állítok össze. Viszont igyekszem a régi dolgokat is megőrizni, amik még a nagyszüleimtől, a szüleimtől maradtak rám.

    Nem tartja furcsának, hogy néhány évtizede még minden, magára valamit is adó háziasszony tudott savanyítani, tartósítani, most pedig különlegesség az, amit Ön kínál?

    Most már nagyon sokan inkább készen megveszik a savanyúságokat, semmint maguk készítenék el. Biztos, hogy így sokkal egyszerűbb. De mi magunk termeljük meg azokat a zöldségeket, gyümölcsöket, amiket feldolgozunk, tartósítunk. Nem is volt az olyan régen, amikor az asszonyok- így Édesanyám is- magától értetődő módon rakta el azokat a terményeket, amik a kiskertben teremtek. Nyilván ez már a mai, rohanó világban nem egyszerű, nem biztos, hogy mindenkinek lehetséges. Ezt már csak a kistermelők csinálják inkább.

    Azt le sem tagadhatná, hogy szereti, amit csinál. De mennyire fogékonyak ezekre a termékekre a vásárlók?

    A visszajelzések alapján nekik is „bejön”, valószínűleg azért, mert én a gyümölcs eredeti ízére nagyon vigyázok. A málnának málnaíze van, az epernek pedig eperíze. Nem mesterségesen ízesített valami, hanem a természetes íz van benne. Amikor szezonja van a zöldségnek, gyümölcsnek, akkor az napi tizenhat órás munka. Olyankor nem lehet azt, mondani, hogy fáradt vagyok és nem tudom a málnát földolgozni. Mert például a málna nagyon gyorsan romlik. Amikor érnek a gyümölcsök, akkor folyamatosan dolgozni kell. Mert a feldolgozás egy dolog, de előtte azt le is kell szedni. Azt is mi csináljuk, a család.

    Ezt- ahogy látom- elismerik a vásárlók is.

    Szerencsére nekünk is visszajáró vásárlóink vannak. A termékeinket bárkinek tudom ajánlani: annak, aki gyermekkorában már kóstolt ilyen ízeket és azoknak is, akiknek ez újfajta ízélmény. Nagyon sokat keresnek minket odahaza is, természetesen őket is nagy szeretettel várjuk. Ha otthon vagyok. Mert ugyan nyugdíjas vagyok, de van mellette munkám, ápolónőként is dolgozom.

    Említette, hogy mindig vannak új receptek. Mondana ezekről néhány szót?

    Itt van például a házi ketcup, tele zöldséggel. Ezt elsősorban pizzához szokták használni. De van egy igazi kuriózumunk, a fűszeresbor- zselé. Ezt különféle sült húsokhoz tudom ajánlani. De van szárított zöldségem- ez levesekhez nagyon jó. Van itt még többféle csalamádé, ez frissen vágott vegyes zöldség. Természetesen csemegepaprika, erős paprika is található a standunkon. Még gyömbéres sütőtököt is készítek. Szörpöket is mutatnék önnek, de azokat már sajnos- illetve dehogy is sajnos!!!- már elvitték.

    Akkor májusban korábban jövök! 

    Nem árt tudni….

    Bár az emberiség évezredek óta ismeri a savanyítást, a tartósítást, azt alighanem nagyon kevés háziasszony tudja, hogy milyen biológiai- kémiai folyamatos játszódnak le a tartósítás e formája során. A zöldségfélék savanyítása tejsavas erjesztéssel történik, ebben az esetben a tartósság az irányított erjedéssel képződött tejsavtól származik. A keletkező tejsav pH-csökkenést okoz, ezáltal megakadályozza a romlást előidéző, nem savtűrő baktériumok tevékenységét. A zöldségfélék közül tejsaverjesztéssel történik az uborka és a káposzta savanyítása. Az uborka erjesztéses tartósításakor  kalcium kloridot is használunk, amely a külső részét megkeményíti, ropogóssá teszi. A káposzta savanyításakor döntő a hőmérséklet legkedvezőbb a 10 fok körüli érték.

    (forrás: marksavanyusag.hu)

    Mutasd meg barátaidnak is:
    Megszakítás