Rólunk

    A műveltség utat mutat
    Az Agóra a kreativitás otthona, inspirál és lehetőséget teremt, „segít megismerni egymást és magunkat”.

    Az intézmény irányítói és munkatársai ennek szellemében igyekeznek a kultúra ezerszínű otthonává formálni az új közösségi teret.

    Szolnok, de büszkén állíthatjuk, a megye legmeghatározóbb kulturális centruma, önmagában és városunk építészeti egysége szempontjából is példaértékű épületegyüttese fogadja a látogatókat. Azt, hogy a hagyományos értelemben vett kulturális szerepen túl képzéseivel, klubjaival, közösségteremtő rendezvényeivel mennyire szolgálja a szolnokiakat, mi sem bizonyítja jobban, mint az eddigi mintegy 1500 esemény látogatói létszáma.

    A 2014. szeptemberében átadott Agóra épület az Aba-Novák Kulturális Központtal és az idetartozó Napsugár Gyermekházzal, valamint a Szifon Szolnoki Ifjúsági Közösségi Térrel alkot egy intézményt.

    Itt alakult meg az Agóra tanács, amely 42 település kulturális életét segíti, minőségi civil kapcsolatok jöttek létre, erősödtek meg a nyitás óta. Számos olyan ismeretterjesztő, hagyománytisztelő, ugyanakkor innovatív, újszerű kezdeményezésnek ad otthont az intézmény, mely példaértékű, országos viszonylatban is.

    Több, országos jelentőségű és hírű fesztivál, koncertek, kiállítások, színházi események kínálnak maradandó élményt. Talán kevesen tudják, de a városi ünnepségek, megemlékezések szervezésében is tevékeny részt vállalnak az Aba-Novák Agóra munkatársai.

    Ezt a kitartó, értékteremtő munkát jutalmazta 2020-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Minősített Művelődési Intézmény címmel.

    Díjaink
    Történetünk

    Szolnok Megye Tanácsa 1978. július 1-én alapította meg a város új kulturális intézményét, akkor még Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ néven. A Zoltai István Ybl-díjas építész által tervezett épület megnyitója 1979. június 2-án volt. A ház rövid időn belül Szolnok és a régió kulturális életének meghatározó centrumává vált. Az Aba-Novák Kulturális Központ nevet a 2006-os rekonstrukció után vette fel. Aba-Novák Vilmos a XX. század első felének egyik kiemelkedő magyar festőművésze és grafikusa volt, aki sokszor megfordult a Szolnoki Művésztelepen is.

    Szolnok egyre sokszínűbb kulturális életének meghatározó helyszínévé vált a 2014-ben átadott, az Aba-Novák Kulturális Központ új szárnyaként létrehozott Agóra. Már az építkezés alatt találgatták a városlakók, milyen funkciót tölt be az épület, mennyire szolgálja a szolnokiak kulturális igényeit.

    Az új nevén Aba-Novák Agóra Kulturális Központ nemcsak koncerteknek, előadásoknak ad otthont, hanem népszerű klubokat is indított, szívesen karol fel civil kezdeményezéseket. Itt működik a Jászkun Fotóklub, a Zolnok Bandérium, a Szeres táncház, a Csillagked(d)velők klubja, a Szolnoki Népdalkör, a Családkutatók klubja, az Együtt-egymásért Ifjúsági Klub, illetve most bontogatja szárnyait a Jászkun Madár – és Természetbarát Klub. A legkisebbek és szüleik hamar megszerették és rendszeresen látogatják az Agóra Játszóház programjait, tematikus napjait. Több nyári tábort is szerveztek az intézmény munkatársai.

    Hiánypótló, európai színvonalú kiállítótérrel is gazdagodott a város, amelyben Munkácsy-díjas festőművészek, szobrászművészek, fotóművészek műveit csodálhatják meg. Az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ rendszeresen indít képzéseket, tanfolyamokat, terei, termei konferenciáknak, szakmai találkozóknak biztosítanak ideális körülményeket. Az épületben kapott helyet a Tourinform Szolnok Iroda és a várost bemutató, népszerűsítő tárgyakat kínáló Szolnok Bolt. Az intézmény adja ki a szolnokiak körében kedvelt ingyenes Publicum programajánló magazint.

    Itt alakult meg az Agóra Tanács, amely 42 környező település kulturális életét támogatja és fogja össze. A megyénkben példátlan technikai, technológiai infrastruktúra bővülés a kapcsolatok gyarapodását is magával hozta. Együttműködő partnerünk a Szolnoki Művésztelep, a Hagyományok Háza, a Nemzeti Táncszínház, az Országos Levéltár, a Nemzeti Művelődési Intézet, a Magyar Művészeti Akadémia, de szívesen veszünk részt a helyi hagyományok bemutatásában és törekszünk a szolnoki cégekkel, intézményekkel karöltve megismertetni városunk, az agglomeráció kulturális értékeit.

    Agóra image film
    Térségi feladataink

    2014. augusztusában a kunszentmártoni, törökszentmiklósi és a szolnoki járásban lévő 42 településsel kötött együttműködési megállapodást a gesztorszervezet Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata az Agóra pályázatban foglaltak alapján, mely szerint a települések együttműködnek a térségi szintű közművelődési, képzési, és közösségi funkciók ellátásának, szolgáltatások fejlesztésének megvalósítása érdekében.
    Az Agóra együttműködés kiemelt célja a szakmai közösségek létrehozása és ápolása, olyan együttműködések generálása, melyek összekötik a térség különböző településeit.
    A térségi együttműködés keretében az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ az alábbi célokat tűzte ki:

    • a települések kulturális, turisztikai együttműködésének koordinálása, szakmai tevékenységek mentorálása, személyes kapcsolatok erősítése, melynek alapja a hitelesség, a partnerek  közötti tisztelet mélyítése,
    • a térség szakmai innovációinak támogatása, problémafeltárás, közös gondolkodás, folyamatos kapcsolattartás, együttműködéseken alapuló projektek generálása.

    „Agóra Forgatag”

    Az együttműködés kiemelt komplex rendezvénye volt az Agóra Forgatag, amelyet három alkalommal szervezett meg az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ az együttműködő településekkel közösen. 2015-ben Tiszakürt, 2016-ban Besenyszög, 2017-ben Tiszapüspöki adott otthont a rendezvényeknek.  Célul azt tűztük ki, hogy az együttműködés gyakorlati szinten is megvalósuljon, generálja a közös munkát, a települések még inkább megismerjék egymás értékeit, természeti, kulturális és turisztikai kincseit. A program felépítése során az is cél volt, hogy olyan szakmai kommunikáció alakuljon ki a települések között, amelyeken átadhatják egymásnak tapasztalataikat, bemutatják jó gyakorlataikat, szorosabbra fűzik az együttműködéseket, újabb közösségeket építhetnek, előmozdítja a közös programok megvalósítását.
    A rendezvény további programeleme a települések értékeiből rendezett kiállítás, a tárlat volt, mely azokat a népi- képzőművészeti- és ipartörténeti alkotásokat vonultatta fel, amely betekintést engedett a települések történelmébe, hagyományaiba.
    Kézműves és termelői vásár is helyet kapott a rendezvényen, ahol a termelők, alkotók ily módon is népszerűsíthették és értékesítették termékeiket.
    Az térségi együttműködés és az Agóra Forgatag olyan katalizátor funkciót látott el, amely segítette a kulturális és a turisztikai együttműködést a térségben.

    Utazás Kiállítás

    Az Agóra Együttműködésben résztvevő települések minden évben meghívást kapnak
    Szolnoki Utazás Kiállításra. Célunk, hogy az ide érkező vendégek, valamint a kiállítók felfedezhessék környékünk történelmi, hely- és ipartörténeti, alkotóművészeti, kulturális és gasztronómiai értékeit.  A megjelent települések minden évben színesítik, gazdagítják a programot. Ezt a hagyományteremtő kezdeményezést szeretnénk hosszú távon folytatni, hiszen együttműködésünk szép példája a rendezvény.

    „Jövőműhely” sorozat
    Intézményünk aktív szereplője a megye, valamint az térségi feladatellátásunk keretében együttműködő 42 település közösségi művelődési intézményei szakmai fejlesztésének.
    A műhelysorozat célja, a szellemi-emberi erőforrások felkutatása, aktivizálása, a „saját tulajdonú” gazdasági erőforrások megteremtése, megerősítése módszereinek áttekintése, a műhelyek résztvevőinek helyi valóságára adaptálása, valamint annak közös áttekintése, hogy mindezen folyamatok eredményességéhez a közösségi művelődési intézmények miként tudnak hozzájárulni és ezt miképpen segíti elő a közösségi művelődés jogi szabályozásának nemrégiben bekövetkezett változásai.

    Névadónk

    Aba-Novák Vilmos (Budapest, 1894. március 15. – Budapest, 1941. szeptember 29.) a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége. A római iskola legdinamikusabb, legtermékenyebb alkotója a két világháború közti Magyarországon. Kiváló kompozícióteremtő képességgel monumentalitásra törekvő stílusban adott elő. Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasztó, harsány plakátszerű alkotásainak kedvelt témája a vásár és a cirkusz világa volt.

    A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd dolgozott a szolnoki művésztelepen és Nagybányán. A Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa, a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára. Mint freskófestő számos állami és egyházi megbízást teljesített (például: jászszentandrási római katolikus templom freskói, a szegedi Hősök kapuja, székesfehérvári Szent István-mauzóleum szekkói). 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás, 1940-ben a XXII. velencei biennálé nagydíját. Állítólag a párizsi kiállításon képeit meglátva Pablo Picasso ezt kérdezte: „Ki ez a barbár zseni?”

    Késői temperafestményeit virtuóz stílusa magába olvasztotta az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvének elemeit. Harsány színekkel festett, monumentális ihletettségű, dinamikus kompozíciók jellemzik; kedvelt témája volt a falusi vásár és a cirkusz világa. Bravúros technikával idézte fel – karikaturisztikus elemeket sem nélkülözve – az alföldi nép életét. Képeit a Magyar Nemzeti Galéria és más közgyűjtemények mellett számos magángyűjteményben őrzik.

    Már fiatalon kezdett járni az ócskapiacra, ahol rajzeszközöket vásárolt. A budapesti Toldi reálgimnáziumot követően a Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre tanítványa lett. Tizennyolc éves rajztanárnövendékként felvette az Aba előnevet. 1913 nyarán a Szolnoki művésztelepen Fényes Adolftól olajfestést tanult. Alig megkezdett tanulmányait megszakította a háború, 1914 októberében bevonult a 29. honvédezredbe.

    Számos kitüntetésben részesült, azonban a háborút – naplója tanúsága szerint – teljesen értelmetlennek, művészi ambíciói gátlójának tartotta. Megsebesült, jobb karja hosszú ideig béna maradt, közép- és felsőfokú rajztanári oklevelét, mint szabadságos katona szerezte meg, 1918-ban. Ugyanebben az évben kitüntetésekkel szerelt le, majd egy évig a József Nádor Műegyetem kisegítő tanársegéde volt.

    Első grafikai kiállítása 1922 szeptemberében, az Ernst Múzeumban nyílt meg. 1923-tól a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének tagja lett. Ez évben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum Fahordás című olajképét. Grafikákkal vett részt a firenzei, varsói, poznani, krakkói, stockholmi magyar kiállításokon. Fonó Lajossal társulva Norma néven festőeszköz-készítő üzemet létesített. 1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság tagjai közé választotta, és a Belvárosi Képzőművészeti Szabadiskola tanára lett. 1929–30-ban 14 hónapon át a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. A The Print Club of Philadelphia (USA) kiállította grafikáit.

    Névadónk, Aba-Novák Vilmos születésének 125 évfordulója alkalmából 2019. augusztus 31-én, emléktáblát avattunk az Aba-Novák épületrész falán.  Az emléktábla avatása, a jubileumhoz kapcsolódó programsorozat egyik kiemelkedő állomása volt. Az ünnepségen részt vett Dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő, Szalay Ferenc, Szolnok Megyei Jogú Város polgármestere, Molnár Lajos Milán, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ ügyvezető igazgatója, Kováts Kristóf, Aba-Novák Vilmos unokája, Verebes György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Szolnoki Művésztelep művészeti vezetője, Pogány Gábor Benő szobrászművész, az emléktábla alkotója.

    Aktuális rendezvényeink
    Megszakítás