Dr. Veres Ferenc vagyok, a Hetényi Géza Kórház Egynapos Sebészeti Részlegének vezető adjunktusa. Szakvizsgámat tekintve aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos vagyok. Az ukrán határ mellett születtem és nőttem fel, büszke vagyok arra, hogy református szatmári gyerekként Szegeden az orvosi karon kiemelt ösztöndíjjal, summa cum Laude végeztem 2015-ben.
Szolnokkal nem sok kapcsolatom volt 2015-ig, bár a környéken a híresebb vasúti fennakadások korábban megtaláltak… Rajta ültem a Szajolban balesetet szenvedett vonaton és szintén Szajolban ragadtam vonattal a híres március 15-i ítéletidő alatt is. De nem ez hozott vissza Szolnokra, hanem a kórházi osztály jó hírneve. Így azóta is itt élek és itt dolgozom.
Fiatalon befogadó, motiváló, teret engedő csapat vett itt körül és nagyon hamar sikerült a fájdalomcsillapítás világába beleásni magam a műtői és akkor elég gyakori sürgősségi osztályos munkám mellett. Hazánkban a komplex szemléletű fájdalomterápia egy hatalmas hiányosság ugyanis. Szolnokon alapítottam meg 10 éve kollégákkal az első ún. APN-teamet (kórházi fájdalomcsillapító szolgálat) ami egyedüli, mintaértékű jelenleg is hazánkban. Ebben a témában rezidensként már szakértő tanácsadóként dolgozhattam a Semmelweis Egyetemen egészségügyi fejlesztés vonalon és a saját kórházunkban Herr György főorvos úrral fiatal szakorvosok fórumát hívtuk életre, a kórház stabil orvos utánpótlását elősegítendő. Aztán jött a COVID-19.
Számunkra ez időszámítási alap. A COVID alatt sokat dolgoztam az intenzív osztályon, az intenzív részleg vezetője lettem a járvány alatt. Itt ismertem meg a feleségemet, kislányom édesanyját is a közös munkánk során. A járvány lecsengésével Fájdalomterápiás szakambulanciát nyitottunk a kórházban Driesz Lajos és Bencsik Gábor főorvos urak kemény és kitartó munkája árán. Ezen munkámhoz kapcsolódóan számos nemzetközi és hazai képzésben vettem részt, több cikket írtam, rengeteg előadást tartottam és orvosoknak szóló könyvben kaptam fejezetetírásra felkérést aktuálisan, kifejezetten jó munkakapcsolatokat sikerült kiépíteni.
Két évvel ezelőtt addig legfiatalabb orvosként kaptam meghívást a kórházi tudományos bizottságba, léptettek elő adjunktussá és megbízást kaptam részlegvezetői pozíció betöltésére, de ezek mellett is a legtöbb időt fájdalomcsillapítással töltöm.
Kevesen tudják, de az országban Szolnokon működik az egyik legjobb intervenciós hátterű fájdalomambulancia, mi végezzük például az egyik legtöbb, magyar orvos által kifejlesztett ún. Rácz-procedurát ágyéki gerinc panaszai esetén!
Szerencsére nagyon sok jó tapasztalatot szereztem, indítottam egy fájdalomcsillapítással foglalkozó közösségi média kampányt és nagyon-nagyon sok megkeresést kaptam. Ez már a kórházi munkám keretébe nem fért bele, így Szolnokon magánrendelés keretében kezdtem el a munkát, ahol igazán azt és úgy dolgozhatok, ahogyan én is szeretném, ha beteg emberként ellátásra kerülnék. Modern, haladó, azonnali megoldást kínáló, betegcentrikus ellátást nyújtani mindig a legfrissebb „evidence base” alapokon egy nagyszerű helyen.
A fájdalom a közös ellensége az orvosnak és a betegnek is. A fájdalom nem hasznos szereplő, hanem ártalmas. A fájdalmat nem tűrni, hanem csillapítani kell!
Sajnos ezt hazánkban sokan még nem így gondolják, kevés a képzés, betegedukáció a témában, ezen igyekszem a háttérben dolgozni.
Amikor épp nem ezen dolgozom, igyekszem a legtöbb időt a feleségemmel és kislányommal tölteni. Emellett van még pár gyerekkori szenvedélyem, ami mind a mai napig tart. Nagyon szeretek kutyázni, van egy nagyszerű és jól képzett golden retrieverem. Nagyon szeretek és szerencsére egész jól tudok lőni is, most a koronglövészetet tanulom épp. És születésem óta a Tisza partján élek, részem a horgászat. Ebben gyakran versenyzek is, a method szakág hazai világbajnokaival már volt szerencsém sokszor versenyezni és sokakkal jó kapcsolatot fenntartani.