Szolnok Megye Tanácsa 1978. július 1-én alapította meg a város új kulturális intézményét, akkor még Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ néven. A Zoltai István Ybl-díjas építész által tervezett épület megnyitója 1979. június 2-án volt. A ház rövid időn belül Szolnok és a régió kulturális életének meghatározó centrumává vált. Az Aba-Novák Kulturális Központ nevet a 2006-os rekonstrukció után vette fel. Aba-Novák Vilmos a XX. század első felének egyik kiemelkedő magyar festőművésze és grafikusa volt, aki sokszor megfordult a Szolnoki Művésztelepen is.
Szolnok egyre sokszínűbb kulturális életének meghatározó helyszínévé vált a 2014-ben átadott, az Aba-Novák Kulturális Központ új szárnyaként létrehozott Agóra. Már az építkezés alatt találgatták a városlakók, milyen funkciót tölt be az épület, mennyire szolgálja a szolnokiak kulturális igényeit.
Az új nevén Aba-Novák Agóra Kulturális Központ nemcsak koncerteknek, előadásoknak ad otthont, hanem népszerű klubokat is indított, szívesen karol fel civil kezdeményezéseket. Itt működik a Jászkun Fotóklub, a Zolnok Bandérium, a Szeres táncház, a Csillagked(d)velők klubja, a Szolnoki Népdalkör, a Családkutatók klubja, az Együtt-egymásért Ifjúsági Klub, illetve most bontogatja szárnyait a Jászkun Madár – és Természetbarát Klub. A legkisebbek és szüleik hamar megszerették és rendszeresen látogatják az Agóra Játszóház programjait, tematikus napjait. Több nyári tábort is szerveztek az intézmény munkatársai.
Hiánypótló, európai színvonalú kiállítótérrel is gazdagodott a város, amelyben Munkácsy-díjas festőművészek, szobrászművészek, fotóművészek műveit csodálhatják meg. Az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ rendszeresen indít képzéseket, tanfolyamokat, terei, termei konferenciáknak, szakmai találkozóknak biztosítanak ideális körülményeket. Az épületben kapott helyet a Tourinform Szolnok Iroda és a várost bemutató, népszerűsítő tárgyakat kínáló Szolnok Bolt. Az intézmény adja ki a szolnokiak körében kedvelt ingyenes Publicum programajánló magazint.
Itt alakult meg az Agóra Tanács, amely 42 környező település kulturális életét támogatja és fogja össze. A megyénkben példátlan technikai, technológiai infrastruktúra bővülés a kapcsolatok gyarapodását is magával hozta. Együttműködő partnerünk a Szolnoki Művésztelep, a Hagyományok Háza, a Nemzeti Táncszínház, az Országos Levéltár, a Nemzeti Művelődési Intézet, a Magyar Művészeti Akadémia, de szívesen veszünk részt a helyi hagyományok bemutatásában és törekszünk a szolnoki cégekkel, intézményekkel karöltve megismertetni városunk, az agglomeráció kulturális értékeit.
Névadónk, Aba-Novák Vilmos festőművész
Aba-Novák Vilmos (Budapest, 1894. március 15. – Budapest, 1941. szeptember 29.) a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége. A római iskola legdinamikusabb, legtermékenyebb alkotója a két világháború közti Magyarországon. Kiváló kompozícióteremtő képességgel monumentalitásra törekvő stílusban adott elő. Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasztó, harsány plakátszerű alkotásainak kedvelt témája a vásár és a cirkusz világa volt.
A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd dolgozott a szolnoki művésztelepen és Nagybányán. A Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa, a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára.
Mint freskófestő számos állami és egyházi megbízást teljesített (például: jászszentandrási római katolikus templom freskói, a szegedi Hősök kapuja, székesfehérvári Szent István-mauzóleum szekkói). 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás, 1940-ben a XXII. velencei biennálé nagydíját. Állítólag a párizsi kiállításon képeit meglátva Pablo Picasso ezt kérdezte: „Ki ez a barbár zseni?”
Késői temperafestményeit virtuóz stílusa magába olvasztotta az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvének elemeit. Harsány színekkel festett, monumentális ihletettségű, dinamikus kompozíciók jellemzik; kedvelt témája volt a falusi vásár és a cirkusz világa.
Bravúros technikával idézte fel – karikaturisztikus elemeket sem nélkülözve – az alföldi nép életét. Képeit a Magyar Nemzeti Galéria és más közgyűjtemények mellett számos magángyűjteményben őrzik.
Már fiatalon kezdett járni az ócskapiacra, ahol rajzeszközöket vásárolt. A budapesti Toldi reálgimnáziumot követően a Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre tanítványa lett. Tizennyolc éves rajztanárnövendékként felvette az Aba előnevet. 1913 nyarán a Szolnoki művésztelepen Fényes Adolftól olajfestést tanult. Alig megkezdett tanulmányait megszakította a háború, 1914 októberében bevonult a 29. honvédezredbe.
Számos kitüntetésben részesült, azonban a háborút – naplója tanúsága szerint – teljesen értelmetlennek, művészi ambíciói gátlójának tartotta. Megsebesült, jobb karja hosszú ideig béna maradt, közép- és felsőfokú rajztanári oklevelét, mint szabadságos katona szerezte meg, 1918-ban. Ugyanebben az évben kitüntetésekkel szerelt le, majd egy évig a József Nádor Műegyetem kisegítő tanársegéde volt.
Első grafikai kiállítása 1922 szeptemberében, az Ernst Múzeumban nyílt meg. 1923-tól a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének tagja lett. Ez évben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum Fahordás című olajképét.
Grafikákkal vett részt a firenzei, varsói, poznani, krakkói, stockholmi magyar kiállításokon. Fonó Lajossal társulva Norma néven festőeszköz-készítő üzemet létesített. 1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság tagjai közé választotta, és a Belvárosi Képzőművészeti Szabadiskola tanára lett. 1929–30-ban 14 hónapon át a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. A The Print Club of Philadelphia (USA) kiállította grafikáit.
1930-tól állandóan visszatért a Szolnoki művésztelepre. Sok zsáner- és tájképet festett és képzőművészeti magániskolát vezetett. Gyűjteményes kiállításokat rendezett Milánóban, Genovában, Bergamóban, Triesztben. Szerepelt a Pittsburgh-ban és New Yorkban. A Búcsúsok kompátkelése a Tiszán című képét megvásárolta a New York-i Museum of Modern Art.
1933 nyarán készültek el a jászszentandrási rk. templom al secco faliképei. 1934-ben alapította meg az Amerikai-Magyar Művészeti Akadémiát. 1936 a szegedi Hősök Kapuja festményeinek születési éve (Stefán Henrikkel, Patay Mihállyal és Rozs Jánossal).
Az 1937. év a Párizsi Világkiállítás Grand Prix-jét hozta a Francia–magyar történelmi kapcsolatok című pannója révén. (A pannó ma Székesfehérváron, a Csók István Képtárban van elhelyezve, s évente legalább egy időszaki kiállítás alkalmával megtekinthető. 1939-től a Képzőművészeti Főiskola alakrajztanára lett. Megkapta a XXII. velencei biennále nagydíját. 1941. szeptember 29-én, 47 évesen hunyt el Budapesten. Sírja a Farkasréti temetőben található.
Forrás: Wikipedia
Videó forrása: Szolnok Televízió
Névadónk, Aba-Novák Vilmos születésének 125 évfordulója alkalmából 2019. augusztus 31-én, emléktáblát avattunk az Aba-Novák épületrész falán. Az emléktábla avatása, a jubileumhoz kapcsolódó programsorozat egyik kiemelkedő állomása volt. Az ünnepségen részt vett Dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő, Szalay Ferenc, Szolnok Megyei Jogú Város polgármestere, Molnár Lajos Milán, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ ügyvezető igazgatója, Kováts Kristóf, Aba-Novák Vilmos unokája, Verebes György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Szolnoki Művésztelep művészeti vezetője, Pogány Gábor Benő szobrászművész, az emléktábla alkotója.
