A hét kistermelője: Miklós Józsefné

    Nem a klasszikus patchwork-öt használom

    Erzsikének ismerik, önmagát „textilmunkák, foltvarrás” felirattal hirdeti.

    • Az én generációm még úgy nőtt föl, hogy az anyukánktól megtanultunk horgolni, kötni, varrni. Minden háztartásban volt varrógép, így ebből a szempontból a családok önellátók voltak. Sálat kötöttünk, sapkát horgoltunk magunknak.

    Ezt a gyerekkori élményanyagot hozza magával ide a Helyi Termékek Vásárára is?

    – Ez a szeretetem a mai napig megmaradt, noha közben negyven évig nem ezt csináltam. Aztán a nyugdíjazásom környékén a véletlen úgy hozta, hogy találkoztam a helyi foltvarró kör tagjaival. Immáron tíz éve lelkesen járok közéjük. A tanároktól, de egymástól is sokat tanulunk.

    Mi az Ön specialitása?

    – Alapvetően nem a hagyományos patchwork technikát alkalmazom, hanem saját ízlésem és gondolataim szerint a „záró hulladék” és a környezetkímélés okán az újrahasznosítással foglalkozom. Ez azt jelenti, hogy használt farmernadrágokból készítek táskákat, neszesszereket. Ezek díszítése sem hagyományos patchwork, hanem saját elképzeléseim szerit „ráapplikálom” a virágokat és minden egyebet.

    Mit szólnak ehhez a vásárlók?

    • Természetesen a vásárlói igényeket is követni kell. Ők viszont jellemzően a használati tárgyakat keresik. Ezért varrok kötényeket, edényfogó kesztyűket. Most sajnos szezonja van a maszknak, így azokat is készítek. De varrok mindigszalvétát is, ez ugye mosható, ebbe lehet csomagolni tízórait, uzsonnát.

    Ez – ha jól sejtem- kortalan elfoglaltság.

    – Amíg érzem, hogy erőm, energiám, tudásom ezt engedi csinálni, addig örömmel és szeretettel tervezek dolgozni.

    Mutasd meg barátaidnak is:
    Megszakítás