Hol vagyunk otthon a világban? Mit jelent, hogy itthon? Kiket tisztelünk, és miért? Tudjuk-e, hogy egy-egy helyszín miért éppen egy adott személy nevét viseli? Egy város nem csupán egy földrajzi hely.
Egy épület sokkal több, mint a falak összessége. Egy név sokkal több, mint pár betű egymás után írva. Egy ember sokkal több, mint 206 darab csont. Egy alkotóművész sokkal több annál, mint amit a képei mutatnak belőle. Egy közösség nem pusztán egy emberekből álló csoport, mert mi itt Szolnokon egy közösséget alkotunk.
Magam 2017-ben tértem haza Szolnokra. Bár tudom, hogy sokaknak én még mindig csak az a „pesti nő” vagyok, aki egyszer csak idejött. És minek? – gondolják. Na azért, mert ezen a vidéken gyerekeskedtem – Jászboldogházán töltöttem az összes szünidőt. Emlékszem, mindig nagy esemény volt, amikor Szolnokra jöttünk.
Fontosak az emlékeim. Jólesik, ha rám köszönnek az utcán. Az épületek itt számomra nem csak a falak összessége. Büszke vagyok a szolnoki művészek és sportolók sikereire, de az is örömmel tölt el, hogy személyesen ismerem Magyarország kreatív világbajnokát, aki nem mellesleg szintén itt él. Bevallom: Aba-Novák Vilmos után csak akkor érdeklődtem, amikor már többször megfordultam az Aba-Novák Agórában. Ki lehet ő? Mit csinált itt?
Az írásos és filmes források szerint művészetének kezdetét és végét egy-egy szolnoki mű jelzi. Itt találta meg emberi és alkotói otthonát is. Itt alkotott, hatott és gyarapította a közösséget. Gondolatai időtállók, szeretettel vezérelt hite pedig példaértékű. Úgy vélte, hogy a festő feladata: „életet csinálni a vásznon.”
„…túl minden izmuson, időálló, korszerű, aktuális piktura kellene, kulturált festők kellenek, kik életükkel teremtenek életet vásznaikon, egészség kell itt, mely megöli végre a pikturában a múlt század csökevényeit, és lehetetlenné teszi az izmusok által nehezen szült álmodernséget, ad azonban a végletekig konstruktív, ép és kokain-mentes művészetet” – írta Aba-Novák Vilmos.
A művész 1894 március 15-én, éppen 130 éve született fővárosunkban. Talán sorsszerű ez a születési dátum, hiszen Aba-Novák Vilmos legalább olyan nagymértékben hatott a művészetre, mint a márciusi ifjak a történelemre.
Március 15-én arra emlékezünk, hogy kokárdás fiatalok tüntetéseket szerveztek Pesten, és elkezdődött az 1848-as szabadságharc. Történelmünknek ez a meghatározó eseménye megalapozta nemzeti identitásunk és egyéni szabadságjogaink kibontakozását, hozzájárulva a modern értelemben vett magyar nemzet megerősödéséhez.
A szolnoki intézmény 2006 óta viseli Aba-Novák Vilmos nevét. Molnár Lajos Milán, az Agóra igazgatója a napokban járt Budapesten a Farkasréti temetőben, hogy elhelyezze az emlékezés virágait a festőművész sírjánál.
Zana Anita
